Mindenkinek van, de senki sem kíváncsi a másikéra

Kétpólusú ellenzék

2019. április 15. - ATorzAtka

„Urald a pillanatot!” tartja a mondás a politikában is. Nálunk ezt a Fidesz mesterien űzi, köszönhetően a hosszú évek alatt kiépített kommunikációs gépezetének és az egyben tartott táborának. Amit ők mondanak az az Origó, az uralja a közbeszédet. Az ellenzék is próbálkozik persze. Utcai akciók, sajtótájékoztatók hada, pont-cunami (ha jól emlékszem volt nekik az elmúlt fél évben, 7 pontjuk, 12 pontjuk és legutóbb 5 pontjuk – szerintem már ők maguk sem tudják követni), hátha valami átviszi az ingerküszöböt. Csakhogy ez a verseny az utóbbi években nemhogy a Fidesz javára dőlt el, de el sem indult. A Fidesz megnyerte már mielőtt bárki bármit tett volna, köszönhetően a hatalmas erőfölényének.

Pár ellenzéki akcióról, első ránézésre azt gondolhatjuk, hogy a Fidesszel szembeni helyezkedés, de nem is tévedhetnénk nagyobbat. Az ellenzékiek a saját pályájukon és a saját versenyükben játszanak, és ott akarják uralni azt a bizonyos pillanatot. Náluk a pillanat uralása az ellenzéki vezető szerepbe helyezkedésről szól. A Fidesszel szemben akkor tudnának bármit tenni, ha a nulladik lépést, a növekedést elkezdenék. De mivel energiájuk arra megy el, hogy ki legyen az ellenzék vezére, ezt egy jó darabig esélyük sem lesz elérni. Most azonban egy kicsit elmozdultak a törésvonalak, ami minden ellenzéki szavazó számára örömteli.

Április 8-ig mi volt a helyzet?

Az Országgyűlési választások előtt 3 ellenzéki párt is bejelentkezett az ellenzék vezetői szerepére. A Maszop zuhanó támogatottsággal ugyan, de hatalmas rutinnal kiabált bele a világba, hogy bizony ő az erő. Ehhez behúzta magához a DK-t (vagy a DK őket) meg a PM-et és eljátszották az összefogósdijukat. Ők ehhez értenek és pont.

A Jobbik ügyesen megerősödött és a második legerősebb párttá vált (a Fidesz után). Az ellenzéki oldalon pedig a legnagyobb támogatottságot élvezte. Nem véletlen, hogy ő akarta vezetni a koordinációt, nyilván úgy, hogy az leginkább neki kedvezzen.

És hát harmadik helyen bejelentkezett az LMP. Annak ellenére, hogy mindig csak rétegpárt volt, bevállalta azt a kockázatot, hogy a Fidesz kihívójaként pozícionálja magát. Egyébként nem volt rossz húzás, csak hát az időzítés nem volt tökéletes, túl sok volt a versenytárs.

A Momentumot csak említés szintjén hozom ide, mert eleinte ők is hangoztatták a kihívó (politikai kultúraváltó, régi elit ellenes) szerepüket, viszont ez a realitás érzékelésével  átalakult a mérleg nyelvének szerepévé.

Az eredmény ismert mindenki számára. A fenti felállásból, megérthető a helyzet megoldásának lehetetlensége. Ebben a szituációban senki nem tudott volna arcvesztés nélkül megegyezni, aminek a választók itták meg a levét (illetve amin a Fidesz nyerészkedni tudott)

Mi van most?

Megváltozott a helyzet, nem is kicsit. Az EP választást ezúttal átugrom. A belpolitikai erőviszonyok nem fognak jelentősen átalakulni miatta (ezért sincs összefogás kényszer), az ellenzéki pártok szempontjából csak és kizárólag plusz „hang” lehetősége, illetve plusz lóvé (nem a kampánypénz, hanem amit a politikusaik és sleppjük kereshet) a tét. De ez mindegy is. Az önkormányzati választás, azon belül is Budapest, viszont nagyon más téma és sokkal jelentőségteljesebb a pártok számára, mint az elsőre látszik.

Április 8-án kiderült, hogy az óbaloldal (MSZP-DK) számára a vidék elesett. Sem idejük, sem erőforrásuk, sem tehetségük, de ami a legfontosabb, akaratuk sincs visszaszerezni. Budapest az utolsó mentsváruk. A támogatottságuk ide koncentrálódik, ahogy az anyagi forrásaik (parkolási maffia) is innen van. És ha ezt így nézzük, akkor látjuk miért volt annyira fontos nekik, hogy újra az ellenzék vezető szerepében tetszelegjenek és hogy elsőként (még az EP-kampány előtt) jöjjenek ki a budapesti kerületeket érintő „összefogással”. Ugyanaz, mint az országgyűlési előtt, a PM-el kiegészülve. Sajnos ezúttal a Momentum is benyalta ezt a dumát és legújabb csatlósként odaállt melléjük (hogy legyen hely a kádereiknek). Az MSZP-DK párosa újból azt a helyzetet próbálja előidézni, amiben már akkora rutinja van.

Csakhogy.

A másik két fent említett szereplő (Jobbik és LMP) közben összeállt. Bár keveset hallani róluk, de a tény, hogy összebútoroztak, az egy új helyzetet szült. Puzsér főpolgármesteri jelöltsége katalizátorként működött. Budapesten, a régi baloldal fellegvárában, most már (csak) két pólus küzd egymással az ellenzéki oldalon, mind a főpolgármesteri jelöltségért, mind az ellenzék vezető szerepéért.

Egyik oldalon van az óbaloldal a Momentummal és a PM-el, a másik oldalt az LMP-JOBBIK kombó. Az önkormányzati választásokig ez lesz az igazán érdekes küzdelem. Nem valószínű, hogy Tarlós, vagy a Fidesz többség megváltozik, mégis az országos politikára nagy hatással lehet ennek a küzdelemnek a kimenetele, ami minden ellenzéki szavazó számára örömteli lesz. Egymás nélkül biztos a Fidesz győzelem, de mivel két viszonylag kiegyenlített erőről van szó, egyik fél sem tudja a másikra ráégetni könnyen, hogy miatta nincs teljes összefogás. Két oldalnak kell megegyeznie és ez nem lehetetlen. Csupán nem valószínű.

Miért nem lesz kiegyezés?

Kétségtelen, hogy az óbaloldal egy kiegyezéssel veszítene. Olyan helyzetbe kormányozta magát a korai összefogósdival, ami miatt, nagyon fájna neki egy új deal. Számukra nagyobb a kockázata a megállapodásnak, mint a Jobbik-LMP kombó számára. Utóbbiak vidéken még aktívak, főleg a Jobbik. Az LMP a belvárosi helyekben játszhat szerepet. Mindent összevetve nekik nem fáj annyira egy fővárosi vereség éppen ezért bátrabban is tárgyalhatnak, ha arra kerül a sor. Nélkülük nincs váltás, velük meg valamiből engednie kellene az óbaloldalnak:

  • vagy a főpolgármesteri helyet kell átengedni, ezzel az ellenzéki vezető szerepet is (ráadásul a PM létjogosultsága megszűnne, így ezt ők sem fogják hagyni)
  • vagy a saját helyeikből kellene feladniuk (ezt nyilván nem akarják, hisz egy  kormányzati győzelem - ami borítékolható -  kevesebb baloldali indulóval szemben, a biztos halált jelenti az MSZP számára),
  • vagy jelenlegi szövetségeseiktől kellene helyeket elvenni az új szereplő(k) számára (ennek a legnagyobb vesztese minden bizonnyal a zöldfülű Momentum lenne), amivel garantált a konfliktus. És ez még csak nem is lenne elég az alkuhoz.

Ott van még persze az ultimate érv is a no deal mellett: A szociknak nem érdekük felborítani a jól bevált status quo-t, hisz akkor a nagytestvér megvonja az apanázst.

Van még egy korábban bevált eszköz a szocik tarsolyában, az „úgy csinálunk mintha egyezkednénk, aztán meg mégsem.” Adhatnak újra arcpirítóan megalázó ajánlatot a másik félnek, de mivel most nem egy súlytalan sokadik számú kihívóval szemben kell ezt tenniük, hanem többek között a második legnagyobb párttal szemben, már nem úsznák meg büntetlenül a választókkal szemben.

Mi van ha mégis?

Ha mégis el kellene játszani a kiegyezés gondolatával, akkor az azt jelentené, hogy sikerül 1/1 megküzdeni a Fidesszel. Ha van győzelem az jó, ha viszont nincs, legalább kiderül, hogy az összefogás nem működik a pártok zászlaja alatt (még egy ellenzéki fellegvárban sem), és van 3 év kitalálni egy jobb megoldást. Ráadásul nagyot zuhanna az óbaloldal, ami a közélet tisztulásának első lépése. Mindenki nyer!

Az LMP-JOBBIK formáción múlik

Bármelyik forgatókönyv is játszódik le, ha az új formáció (LMP- Jobbik) ügyesen alkudozik / tárgyal / kommunikál, akkor most a begyepesedett, a nyakunkon élősködő, fidesz-kollaboráns baloldalt, az Orbánt hatalmon tartó hazug Gyurcsányt, és a köpönyegforgató, hiteltelen Karácsony Gergőt is egy füst alatt elindíthatják a felejtés útján. És ha ez bekövetkezik, akkor lesz hely végre egy normális ellenzéknek, akik a három év alatt simán ütőképes kihívói lehetnek a Fidesznek. A Momentum valószínű megy velük, ami sajnálatos, de ők választották azt az oldalt.

Összefoglalva, leegyszerűsítve:

  1. Össz-ellenzéki összefogás Budapesten nem lesz, az óbaloldal (MSZP - DK) miatt, mert ők csak veszíthetnek rajta. Ebben az esetben a választók büntetik majd őket és elindulnak a megszűnés felé, tisztul a közélet.
  2. Ha mégis lesz bármilyen alku,
  • vagy nyer az összefogás, és legyőzik a Fideszt a fővárosban (no chance)
  • vagy nem nyer az összefogás, de az óbaloldal meggyengül, és ezzel a végső eltűnés felé veszi az irányt, átadva a helyét életképes új formációknak

Persze nem vagyok teljesen naiv, tudom, hogy a rutin meg az évek a szocik oldalán állnak. Ha valamiben, akkor abban jók voltak mindig, hogy háttéralkuk és kavarások során valahogy meglegyen a napi betevő és végül túléljenek. Ettől függetlenül bízom benne, hogy a Jobbik-LMP felismeri, hogy mekkora lehetőség van a kezében és él is vele.

A bejegyzés trackback címe:

https://voms.blog.hu/api/trackback/id/tr5714766236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ulpius66 2019.04.27. 22:17:36

ATorzAtka!

Minden úgy jó, ahogy van!

Amíg a magyar politikában a liberál-fasiszta SoroSS elvtárs és a gyurcsányi fingják a Passzát-szelet, addig minden a helyén van! Mellettük még véletlenül sem nő fel egy ÚJ POLITIKAI NEMZEDÉK! .... erre kiváló példa a Momentum bedarálása!

Azzal, hogy a Momentum összeállt a régi komcsikkal, a választóinak kb. 90%-át vesztette el.
(ugyanúgy fog járni, mint ahogy a Párbeszéd járt, amely mára kb. 0.1% támogatottságú párttá vált, csak amiatt, mert összeállt a régi komcsikkal....)

ulpius66 2019.04.27. 22:32:20

Egyebekben meg, az idő majd sok mindent megold!

Az MSZP-DK szavazótáborát döntően a 65 év felettiek adják!

Még 2-3 választási ciklus, és egyszerűen kihalnak a választóik..... és kiesnek a pixisből.....
(többek között ezért is volt nagy baromság a Momentum részéről összeállni velük....)

ulpius66 2019.04.27. 22:42:37

Az ellenzéken belül az az igazi porbléma, hogy a pénz és a médiumok kb. 99%-ban az MSZP és a DK mögött vannak!

Az MSZ-DK-hoz képest szinte semmilyen anyagi háttere, és médiája sincs a JOBBIK, LMP, Momentum, Kétfarkú Kutyusok, stb. pártoknak, holott a támogatottságuk együttesen nagyobb, mint az MSZP-Dk-é együttesen..............

Toportyán Zsóti 2019.04.27. 23:29:36

Maszopozás mutassa az intellektusod,kár volt tollat ragadnod.

István Tamasi 2019.04.29. 10:56:59

Rögtön azután hogy Pócs János lemondott Bangóné is mondjon le!